Ünnepi képviselő testületi üléssel ünnepelték Pápa Város Napját

Pápa Város Önkormányzata minden évben június 16-án ünnepli meg Pápa Város Napját, abból az alkalomból, hogy 1848. június 16-án ezen a napon tartották az első szabad helyhatósági választásokat városunkban, így ez a nap egyúttal a város születésnapjának is számít.

Idén az önkormányzat visszatért egy korábbi hagyományhoz és ünnepi közgyűlést szervezett a Városháza nagytermében a képviselőtestület tagjai és a meghívott vendégek, a korábbi városvezetők és a történelmi egyházak képviselőinek részvételével. 

Az ülést megelőzően 15.00 órától a vendégek a zsinagógában hallgathatták meg a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület vezetőjének, Schmidt Orsolyának a beszámolóját az egyesület tevékenységéről, majd 16.00 órakor vette kezdetét az ünnepi ülés a Városházán. Az ülés napirendjén a történelmi egyházak, az evangélikus, református, katolikus egyház, valamint a Hit Gyülekezet helyi képviselőinek tájékoztatója szerepelt az egyházak karitatív, oktatási, szociális és ifjúságvédelmi tevékenységéről, ill. rövid és hosszú távú terveiről. 

Az ülés elején Grőber Attila polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében felidézte az önkormányzatiság történetét és kiemelte: 

- Pápa Város Napja fontos része az életünknek, identitásunknak, pápaiságunknak. Amikor a képviselőtestület döntött Pápa város napjáról, az akkori alpolgármester, Kontrát Károly úgy fogalmazott: elképzelhetőnek tartja, hogy minden évben június 16-án ünnepi képviselő testületi ülésre kerüljön sor. A mai alkalommal ezzel hagyományt kívánunk teremteni, egyúttal ünnepelni is. Mert sok vitánk és nézetkülönbségünk ellenére van mire büszkének lenni. Büszkék vagyunk a városunkra, a város fejlődésére és mindazokra, akik az elmúlt évszázadokban, évtizedekben, években építették ezt a várost. 

Vadász Krisztina alpolgármester beszédében úgy fogalmazott: az önkormányzatiság mindenkinek egy kicsit mást jelent. 

- Mi is az önkormányzatiság, azon túl, hogy leegyszerűsítve helyben döntünk helyi ügyekről – tette fel a kérdést. – Mindenki számára picit más. Számomra például nem csupán intézményeket, rendeleteket, testületi üléseket és ott hozott döntéseket jelent. Hanem azt a hitet, hogy egy város jövőjét főként azok az emberek formálják, akik benne élnek. Mert a település értékét nem csupán épületei, utcái vagy fejlesztései adják. Egy várost az tesz igazán gazdaggá, hogy vannak-e benne olyan emberek, akik képesek közösséget építeni. 

Unger Tamás, a Fidesz-KDNP-frakció vezetője felszólalásában felidézte az önkormányzatiság jellemzőit, lényegét és Pápa városának, valamit a képviselő testületnek az önkormányzatiság jegyében elért eredményeit.

- A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, vagy rövidebb nevén az önkormányzati törvény preambuluma megerősíti, hogy a magyar Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, egyúttal kimondja, hogy a települési önkormányzatok az állami működés részeként segítik az Alaptörvény céljainak megvalósítását. Emellett hangsúlyozza a történelmi önkormányzati hagyományok tiszteletét, valamint azt a szándékot, hogy erősítse a helyi önállóságot, az öngondoskodást és a települések fenntartható működését – idézte fel Unger Tamás.

- A preambulum tehát azt az üzenetet hordozza, hogy az önkormányzatiság nem technikai vagy jogi kérdés, nem adminisztratív struktúra, hanem demokratikus alapelv, ami a szubszidiaritás elvét követi. Vagyis azt az alepelvet, ami kimondja: a döntéseket ott kell meghozni, ahol a legjobban ismerik az emberek életét, gondjait, lehetőségeit – vagyis helyben.

Ha nem is ennyire egzakt módon megfogalmazva, de minden bizonnyal ugyanezek az elvek vezethették eleinket is akkor, amikor – nem számítva a középkor ilyen jellegű szervezeteit – egészen a 18. század közepétől, a végvári rendszer felszámolása után kiépült új városszerkezetet követve fokozatosan kialakultak a Belváros, az Alsó- és Felsőváros önkormányzatai és a külvárosi területek önirányítási rendszerei. 

Unger Tamás szerint a polgárosodás útján a 19. század közepén elindult Magyarországon az önkormányzatiság is újabb értelmezést, további jogköröket és szabályozást kapott. 

- Ennek alapján a közismerten 1848. június 14. és 16. között lezajlott pápai önkormányzati tisztújítást, lényegében az első szabad helyhatósági választást követően Pápán is megszűnt a nemesi önkormányzat és az egységes városigazgatás felszabadult a földesúri gyámkodás alól. Közjogi értelemben Pápa is valódi várossá lett – ahogy ez olvasható a Tanulmányok Pápa Város Történetéből című kiadvány első kötetében. Így nem csupán az első szabadon választott önkormányzat, hanem közjogi értelemben magának a szabad ön-kormányzással felruházott városnak a megszületését is ünnepeljük ma, június 16-án. A kisebb-nagyobb változásokkal működő önkormányzati rendszert a második világháború után felváltotta ugyan a tanácsrendszer, az önkormányzatiság, a település és lakói sorsának szabad irányítási, támogatási igénye, lényegében ezek szuverenitásának biztosítása, sőt védelme azonban változatlanul megmaradt.

A modern értelemben vett, mai is ismert önkormányzati rendszert az 1990. évi rendszerváltás teremtette meg: azt az autonómiát, amely lehetővé teszi, hogy a települések saját maguk intézzék közügyeiket a településfejlesztés, a környezetvédelem, a szociális és gyermekjóléti ellátások, az oktatási és kulturális intézmények működtetése és még sok más kötelező és önként vállalt önkormányzati feladat tekintetében – emelte ki a frakcióvezető.

- Bár a tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy az autonómia, a szubszidiaritás elvét az állam milyen mértékben követte az önkormányzatok elmúlt évtizedeiben, hiszen a központi és helyi vagy kistérségi feladatmegosztás rendszere több változtatáson ment át, számos, korábban önkormányzatokhoz kötött feladatot vett át az állam a rendvédelem, oktatás, egészségügy és közigazgatás terén, de meggyőződésem, hogy ezt azzal a jó szándékkal tette, hogy egyenlő esélyeket biztosítson méretétől és teherbíró képességétől függetlenül minden önkormányzat és régió számára, biztosítsa a maradéktalan, de fenntartható és költséghatékony finanszírozást, a szakmai irányítás egységét.Bárhogy is nézzük, az 1990-ben létrejött önkormányzatok és azok későbbi képviselőtestületei, a helyi önrendelkezésnek, a közösségi felelősségvállalásnak, a demokratikus önkormányzatiságnak a szervei lehettek és azok a mai napig.

Unger Tamás szerint ezek az alapelvek tették lehetővé Pápa számára is, hogy olyan várost építsenek az elmúlt évtizedekben, amelyet a helyi közösség igényei formáltak.

- Olyan várost, amelynek építését a térbeli és financiális lehetőségeink megengedtek, kihasználva uniós, állami és saját forrásokat, legyenek azok infrastrukturális, intézményi beruházások, fejlesztések. Ezek az alapelvek voltak a kiinduló pontjai annak a városfejlesztésnek, amelynek eredményeit most magunk körül látjuk és nap mint nap megélhetjük, amelyekre közösen büszkék lehetünk. Mindeközben sikerült megfelelni annak a kihívásnak, hogy a mindennapi szolgáltatásoktól a kulturális élet gazdagításáig, a helyi gazdaság erősítésétől a közösségi összetartásig az önkormányzat munkája fontos része legyen az alapját jelentő helyi társadalomnak.

Az önkormányzati rendszer egy folyamatosan változó rendszer – mondta Unger Tamás.

- Az önkormányzati rendszerről is nyugodtan kijelenthető, hogy egy dolog állandó benne: a változás, hiszen a hihetetlen mértékben változó világ, a különböző kormányzatok különböző politikáinak változásai, demográfiai, környezetvédelmi és egyéb kihívások folyamatosan próbára teszik és új feladatok elé állítják. Kívánom, hogy a következő években, sőt évtizedekben a város és annak önkormányzatai maradéktalanul meg tudjanak felelni az újabb és újabb kihívásoknak, lakói települést formáló igényeinek és elvárásainak. Tudjanak élni olyan lehetőségekkel, amelyek garantálják, hogy Pápa egy élhető, fejlődő, szerethető város lehessen. Isten adjon mindehhez mindannyiunknak bölcsességet, türelmet, kitartást és egészséget!

Az ünnepi testületi ülés keretében Grőber Attila polgármester a városért és annak közösségeiért hosszú időn át kifejtett segítő, építő tevékenységéért Pro Publico díjat adományozott Polgárdi Sándornak, az evangélikus egyház esperesének, Márkus Mihálynak, a református egyház esperesének és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületnek. 

Az ülést követően került sor a hagyományosan „városépítő” Esterházy Károly emlékére tartott szentmisére a Fő téri Nagytemplomban, majd a résztvevők koszorút helyeztek el Esterházy Károly Fő téri szobránál.

H.P.

(Bevezető kép: Internet)