Pápai közterületek: egy város, amely lassan kaszálóvá válik – lakossági felháborodás a rendezetlen zöldfelületek miatt

A pápai közterületek állapota hetek óta beszédtéma a városban: a lakók szerint soha nem volt még ennyire elhanyagolt a város zöldfelület‑kezelése. A közösségi médiában egymást érik a panaszok, iróniába csomagolt megjegyzések és dühös hozzászólások. A város több pontján derékig érő gaz, toklász, benőtt patakpart, járhatatlan zöldsávok fogadják az embereket – sokak szerint „Pápua City vágatlan verzió” lett a település.

„Kaszálni lehetne az egész várost”, „Mint egy kaszáló úgy néz ki az egész város, bálázni lehetne” – szólnak a hozzászólások a város egyik Facebook-csoportjában, a Pápán hallottam csoportban. 
Mások szerint a helyzet már a humor kategóriájába csúszott át: „Jurassic június”, „Ne menjetek a magas fűbe!”, „Gazfesztivál lesz a Játékfesztivál mellett”. A humor mögött azonban sokkal több húzódik: sokan úgy érzik, a városvezetés nem kezeli megfelelően a helyzetet. A felháborodás egyik visszatérő eleme, hogy a kommentelők szerint a város vezetése nem végzi el a feladatát, miközben az adóterhek megnőttek:

„A kommunális adót bezzeg felemelték…”

„A kommunális adót fel tudták emelni 10 ezerrel.”

„A lakóknak kell lenyírni? Három műszak után menjek ki?”

Hozzászólásukban többen említik, hogy országos felhívás is volt a májusi fűnyírás visszafogására, a talajnedvesség megőrzése és a beporzók védelme érdekében. Ám a lakók szerint Pápán nem erről van szó. A kommentek alapján a probléma nem a magas fű önmagában, hanem az, hogy a gyomok, allergén növények és veszélyes toklász uralják a területeket.

„A toklászt nem szabad meghagyni, időben le kellett volna vágni. Ez nem méhlegelő, hanem veszélyforrás.”

„A gyerekek sem tudnak a fűben játszani.”

A kutyatartók különösen érintettek, többek szerint a helyzet nemcsak esztétikai, hanem közegészségügyi és állatvédelmi kérdés is:

„A kutyások rettegnek – a toklász hetekig tartó állatorvosi kezelést okozhat.”

„A járda forró, a gazba nem engedhetem, mert tele van toklásszal.”

„Minden nyáron orvoshoz járunk emiatt.”

„A magas gazban a kutyagumit is nehezebb összeszedni – és sokan így is otthagyják.”

Több hozzászóló szerint a Várkert és a patakpart állapota különösen aggasztó, ahol állításuk szerint évek óta nem történt beavatkozás. A lakók szerint ezek a területek városképi szempontból kiemelten fontosak, mégis elhanyagoltak:

„Két éve semmi vágás vagy tisztítás nem történt.”

„A bodza és a cserjék úgy benőtték, hogy nem lehet belátni a Várkertbe.”

„Tavaly is bújócskázni lehetett a patakparton.”

A kommentekből az is kiderül: sokan igazságtalannak tartják, hogy a családi házas övezetekben a lakók maguk nyírják a közterületet, míg a lakótelepeken ez nem elvárás. A lakók ugyanakkor szkeptikusak a közelgő fűnyírásokkal kapcsolatban is, bizalmuk megrendült, sokan úgy érzik, a városvezetés nem kommunikál, nem reagál, és nem kezeli a problémát.

„Ha majd végre levágják, ott fog száradni a méteres gaz”

„Majd vasárnap reggel 7-kor.”

„Ha levágják, a méteres gaz ott fog száradni.”

„Állítólag bálázni fogják.”

A probléma tehát nyilvánvaló, ugyanakkor felelős nincs, a türelem pedig láthatóan elfogyott, a pápaiak érzékelhetően dühösek és csalódottak.

A helyzetet legjobban az alábbi üzenetváltás foglalja össze:

 „Szőrnyű a helyzet. Jó lenne, ha lenne felelős.”

Mire a válasz:

„Az nincs. Jóvanazígy.”

(Bevezető kép: Faebook)