A napi híradásokban, a kampány előre haladtával egyre élénkebb közösségi médiamegosztásokban és főleg az azokhoz érkező hozzászólásokban találkozunk gyakran az európai uniós fejlesztési pénzekkel kapcsolatos téves felfogással, valótlan állításokkal, információkkal és elképzelésekkel. Arra teszünk kísérletet, hogy a tévképzeteket valamelyest a helyükre tegyük.

A legfontosabb, amit az európai uniós fejlesztési pénzekkel kapcsolatban le kell szögeznünk: ez a pénz nem ajándék! 

Az EU és Magyarország között érvényben lévő Partnerségi Megállapodás alapján Magyarország a 2021-2027-es fejlesztési ciklusban eredetileg 51 milliárd Euró kohéziós támogatásra számíthat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközből, a Belső Biztonsági Alapból, az Európai Unió Szolidaritási Alapjából és az Igazságos Átmenet Alapból. 

A keret tehát nem egyetlen „pénzcsomag”, hanem több különálló alap összege, amelyek különböző célokra használhatók fel.

A kohéziós pénzek 55%-a jelenleg be van fagyasztva ún. jogállamisági és alapjogi aggályok miatt elsősorban Magyarországnak az illegális migráció, a gender-ideológia és az ukrán háború ügyében elfoglalt, az Unió és az Európai Bizottság fő irányelveitől eltérő politikája miatt, de szintén érvként merül fel a belföldi vállalkozások előnyben részesítése a külföldi, főleg európai uniós vállalkozásokkal szemben.

Az EU‑s fejlesztési források nem „ingyenpénzek”: minden tagállam – így Magyarország is – évente befizet az EU közös költségvetésébe, amelyből finanszírozzák a kohéziós és fejlesztési programokat: a 2021-2027-es ciklusban összesen kb. 11,5 milliárd Euró hozzájárulást, amellyel szemben tehát 51 milliárd Eurót kap vissza. Ezeknek az összegeknek a különbsége a kohéziós, azaz felzárkózási támogatás. 

Amikor egyes kommentelők arra hivatkoznak, hogy a magyar kormány miért kritizálja folyamatosan az Uniót, holott a fejlesztési pénzeket szívesen fogadja, érdemes leszögezni, hogy nem az Unió, mint szervezet, hanem annak vezetése és politikája áll a magyar kormány kritikájának középpontjában, ami gyökeresen eltér a 2004-es csatlakozáskor érvényes politikai iránytól, és nem a kohéziós alapok működése. 

A fejlesztési pénzek tehát nem ajándékként, hanem – a jelen ciklust tekintve – kb. egy a négyhez, a befagyasztások értelmében egy a kettőhöz Euró-támogatásként érkeznek az országba az érvényes Partnerségi Megállapodásoknak, azaz az Unió vállalásainak megfelelően. (N.B.D.)