Kiss&Go: jó ötlet rossz környezetben – miért nem működik a rendszer?

Egyre több magyar város próbálkozik a Kiss&Go parkolók bevezetésével az iskolák környékén, abban a reményben, hogy csökkentik a reggeli torlódást és biztonságosabbá teszik a gyerekek érkezését. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a rendszer önmagában nem hozza meg a várt eredményeket. Sőt, sok esetben épp ellenkező hatást vált ki.

A Kiss&Go eredetileg olyan városokban működik jól, ahol az oktatási intézmények nem a belvárosban találhatók, a közösségi közlekedés fejlett, a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra erős, vagy a szülők jelentős része nem autóval érkezik az iskolához. Magyarországon azonban az iskolák környékén a reggeli csúcsban az autóval érkezők aránya kiemelkedően magas. A rendszer így nem csökkenti, hanem koncentrálja a forgalmat.

A Kiss&Go működésének kulcsa a gyors, pár perces megállás. A gyakorlatban azonban a gyerekek ki- és beszállása, a táskák előkeresése, a szülői instrukciók, az időzítési bizonytalanság miatt a megállási idő gyakran jelentősen megnövekszik.

A Kiss&Go csak akkor működik igazán, ha a szabályokat betartják és betartatják. A legtöbb településen azonban – így Pápán is – nincs dedikált személyzet, nincs valós idejű ellenőrzés, és a közterület-felügyelet kapacitása is korlátozott. A rendszer így önszabályozóvá válik – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szabályokat nem tartják be és a párhuzamosan felfestett parkolóhelyek helyett a korábbi parkolási rendet, a merőleges parkolást használják a szülők, már csak azért is, mert így több gépkocsi fér el minél közelebb az iskolák bejáratához, ami az egyik legfőbb szempont a szülők számára.

A rendszer célja a biztonság növelése, de túlterheltség esetén épp az ellenkezője történik: a párhuzamos parkolók melletti közlekedési sávot gyakorlatilag szintén parkolóvá alakítja, amivel torlódást okoz. A gyerekek mozgó autók között szállnak ki, a szülők kapkodnak, a sofőrök manővereznek, a gyalogosok pedig kiszámíthatatlanul mozognak. A forgalmi helyzet így kiszámíthatatlanabbá válik, és nő a baleseti kockázat.

A Kiss&Go éppen ezért elsőre gyors és látványos intézkedésnek tűnhet, de eltereli a figyelmet a mélyebb problémákról: a hiányos gyalogos infrastruktúráról, a kerékpáros és egyéb alternatív megközelítés és a tömegközlekedési rendszer hiányosságairól, a hiányzó forgalomcsillapításról. A rendszer éppen ezért csak tüneti kezelés, nem pedig rendszerszintű megoldás.

Nemzetközi példák alapján a Kiss&Go akkor működik jól, ha forgalomcsillapított zóna előzi meg, szigorú ellenőrzés kíséri, alternatív közlekedési módok is rendelkezésre állnak. Ezek hiányában a rendszer nem fejleszt, hanem terhel.

A Kiss&Go tehát önmagában nem rossz koncepció – csak rossz környezetbe kerül. A magyar városi közlekedés jelenlegi állapotában a rendszer nem csökkenti, hanem újracsomagolja a problémákat. A valódi megoldás integrált közlekedésfejlesztés lenne, amelyben a Kiss&Go legfeljebb egy elem, nem pedig önmagában álló csodaszer.

H.P.