Május 4-én különleges és kettős jubileumot ünnepel a város és a Szent István vértanú főplébánia templom közössége: gróf Eszterházy Károly püspök születésének 300. évfordulóját és az általa építtetett legjelentősebb pápai szakrális épület, a pápai katolikus nagytemplom felszentelésének 230. évfordulóját. A 2025-ös évet Pápa Város Önkormányzata Esterházy-emlékévnek nyilvánította és több rendezvényt is az emlékévnek szentel. 
Idézzük most fel röviden, ki is volt „városépítő” Eszterházy Károly!

A pápai grófi Esterházy-család sarja, Gróf Eszterházy Ferenc - a későbbi tárnokmester - és gróf Pálffy Szidónia fia, Gróf galántai Eszterházy Károly, a későbbi tudós püspök, reformer és a magyar felvilágosodás mecénása 1725. május 4-én született Pozsonyban, és már fiatalon a papi pályát választotta. Tanulmányait többek között Nagyszombatban, Bécsben és Rómában végezte, majd gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. 1762-ben nevezték ki egri püspökké, és több mint három évtizedes püspöksége alatt páratlan építkezéseket és kulturális fejlesztéseket hajtott végre az ország számos pontján, így Pápán és a környező kistelepüléseken is.

Neve egybeforrt az egri líceum, későbbi nevén Eszterházy Károly Egyetem alapításával, ahol a korszak egyik legmodernebb tanintézményét hozta létre. Tudományos könyvtárat, csillagvizsgálót, nyomdát és rajziskolát alapított. 

A városépítő püspök

Eszterházy püspök városépítő tevékenysége Pápán is örök nyomot hagyott.

Többek között a Szent István vértanú főplébánia templomot – közismertebb nevén a pápai Nagytemplomot – gróf Eszterházy Károly építtette; ez a templom ma is a Veszprémi Főegyházmegye, sőt az egész Dunántúl egyik legjelentősebb katolikus épülete. A templomot 1795. május 3-án szentelték fel, vagyis éppen 230 éve és mérete, monumentalitása, valamint barokk stílusa máig meghatározza Pápa városképét. 

Ugyanakkor neki köszönhető a pápai Fő tér és környékének mai is ismert kialakítása, a város működéséhez néllkülözhetetlen „modern” épületek létesítésének kezdeményezése is. 

A kórházalapító Eszterházy püspök

Kevesebb szó esik róla, de Esterházy Károly korszerű kifejezéssel élve szociális területen is sokat tett Pápa városáért; többek között a mai is működő Gróf Esterházy Károly Kórház és Rendelőintézet alapításával. A kórház alapításának közvetlen előzménye az 1730-as években dúló pestisjárvány, s a város megsegítésére érkezett néhány irgalmasrend megtelepedése volt. Az alapítók Galánthai gróf Esterházy Ferenc, valamint gróf Esterházy Károly egri püspök által 1757-ben adományozott vagyonból 1763 és 1768 között, Fellner Jakab tervei szerint épülhetett meg a ma is használatos főépület, ahol elsősorban a település szegény, elesett betegeit ápolták. 

Eszterházy Károly, mint mecénás

Eszterházy Károly mecénási tevékenysége elsősorban a könyvgyűjtés, könyvtáralapítás, az oktatás, a művészetek, valamint az egri püspöki nyomda kiadványai szempontjából értelmezhető. A püspökhöz mind a nagy kiterjedésű egri egyházmegyéből, mind az ország távolabbi pontjaiból fordultak írók azzal a céllal, hogy támogatását kérjék műveik kiadásához. Továbbá kapcsolatban volt a korabeli kulturális és irodalmi élet egyéb szereplőivel, nyomdászokkal, könyvkereskedőkkel, alkalmi versszerzőkkel, arisztokrata családok mecénás tagjaival, kultúrapártoló magyarországi és itáliai főpapokkal. A püspök sokat tett a magyar nyelv használatának elősegítéséért, neve összekapcsolódott az anyanyelvű irodalom támogatásával, Kazinczy Ferenccel és Péczeli Józseffel, amelyhez hozzájárult az irodalmárok köreiben terjedő mecénási ismertsége is.