Köznevelési reform mint kommunikációs trükk
Az országos médiában is nagy vihart kavart csömöri igazgatóválasztás története azt mutatja, hogy a frissen bevezetett tantestületi szavazás valójában nem valódi hatalommegosztás, hanem csak egy kommunikációs eszköz.
A Tisza-kormány egyik legjobban várt köznevelési újítási alapelve volt, hogy az állami iskolák tantestületei véleményezhetik az igazgatói pályázókat.
A csömöri Mátyás Király Általános Iskolában ez a gyakorlat élesben is megvalósult: a pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb igazgatói ciklusát. A 24 igen, 27 nem és 5 tartózkodó szavazat alapján Lannert Judit miniszter először úgy döntött, hogy 20 év után nem nevezi ki újra az igazgatót.
Az átmenet el is indult: az igazgatóhelyettes, Varró Diana vette át az intézmény vezetését, őszre új pályázatot terveztek, az új igazgató pedig 2027 januárjában állhatott volna munkába.
Augusztusban azonban a miniszter váratlanul megváltoztatta döntését, és újabb egy évre mégis Bátovszkyt nevezte ki. A fordulatot hivatalosan nem indokolta, ami teret enged további találgatásoknak, kérdéseknek: ha a tantestületi szavazás nem számít, akkor mi alapján született a döntés?
A történet túlmutat egy személyi döntésen: a kormány kommunikációja szerint a tantestületi szavazás a demokratikus részvétel erősítését szolgálta. A csömöri eset azonban azt mutatja, hogy a vélemény kikérése nem jelent valódi befolyást. A beszámolók szerint a tantestületben feszültségek alakultak ki, egyes pedagógusok állást keresnek, mások – akik az igazgatóváltás hírére visszatérésen gondolkodtak – elbizonytalanodtak. A csömöri önkormányzat a kinevezés visszavonását kéri, és ha ez nem történik meg, vizsgálatot szeretne a korábban jelzett ügyekben.
A történet politikai tanulsága: ha a kormány maga vezeti be a tantestületi szavazást, majd az első látványos esetben az eredményével szembemenve mégis ugyanazt az igazgatót nevezi ki, akkor ez valódi beleszólás volt, vagy csupán a demokrácia látszata? Ha a kormány által bevezetett részvételi mechanizmus első komoly próbája kudarcot vallott, az azt üzeni a pedagógusoknak: a reform nem valódi hatalommegosztás, hanem csak kommunikációs eszköz.
SzaPé
