Színek, formák, illúziók – Vasarely és Pápa találkozása a Dunántúl kulturális tengelyén
A pápai Esterházy-kastély újra egy lépést tett afelé, hogy színes kulturális központ legyen: megnyílt a Victor Vasarely születésének 120. évfordulójára rendezett kiállítás, amely 34 eredeti műtárgyat mutat be a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből. A Vasarely-évfordulóhoz kapcsolódó országos kiállítássorozat indult Budapest, Pécs és most már Pápa részvételével. A tárlat nem csupán egy világhírű magyar származású alkotó előtt tiszteleg, hanem egyben jelzi azt is, hogy a vidéki múzeumok közötti együttműködés új lehetőségeket teremt a kultúra terjesztésében.
Vasarely: a modern vizuális gondolkodás forradalmára
Victor Vasarely neve mára összeforrt az op-arttal, azzal a művészeti irányzattal, amely a szem érzékelését teszi a műalkotás főszereplőjévé. Hatása a designban, az építészetben, a digitális művészetben is jelen van. Művei nem csupán képek, hanem optikai jelenségek: a néző tekintete előtt hullámzó, pulzáló, térbe nyíló formák, amelyek egyszerre idézik a tudományos precizitást és a játékos vizualitást. Képei egyszerre keltenek térhatást és mozgásérzetet, miközben folyamatos bizonytalanságban tartják a nézőt: ami egyik pillanatban kidomborodik, a másikban visszasüllyed a kép síkjába. A művész ezzel az úgynevezett alak-háttér viszonyt teszi bizonytalanná, amely az emberi érzékelés egyik alapvető mechanizmusa. A néző így nem csupán szemlélője, hanem aktív résztvevője lesz a mű befogadásának.
A pápai kiállítás különösen jó alkalom arra, hogy a helyi közönség is közelebb kerüljön Vasarely gondolkodásához. A művész hitte, hogy a művészetnek demokratikusnak kell lennie – nem kiváltság, hanem közös élmény. Ezért fordult a sokszorosított grafikák, szitanyomatok felé, amelyek lehetővé tették, hogy művei széles körben elérhetővé váljanak. Ahogy a megnyitón elhangzott: „Vasarely képei különösebb művészettörténeti előképzettség nélkül is befogadhatók.”
A kiállítás nemcsak Vasarely miatt különleges, hanem azért is, mert Pápa ismét megjelenik a Dunántúl kulturális térképén. A város az elmúlt években tudatosan építette fel képzőművészeti kiállítási programját, amelyben helyet kaptak neves nemzetközi művészek (Dürer, Rembrandt, Picasso és mások) és helyi kötődésű alkotók – Josef Szabó, Ézsiás István, Kerpel Péter – és most egy újabb nemzetközi ikon is.
Vidéki múzeumok új szerepben
A megnyitón dr. Pátkai Ádám Sándor, az Esterházy-kastély közgyűjteményi szakmai vezetője hangsúlyozta: a XXI. századi muzeológia kulcsa az együttműködés. A vidéki intézmények ma már nem elszigetelt szereplők, hanem országos kulturális hálózat részei. A pápai tárlat ennek egyik legjobb példája: olyan művek érkeztek a városba, amelyek korábban főként nagyvárosi múzeumokban voltak láthatók. Ez a modell nemcsak a közönség számára előnyös, hanem a kulturális decentralizáció egyik legfontosabb eszköze is.
(Bevezető kép: Pápai Médiacentrum)
