A szerdai helyi híradások egyik vezető híre volt, hogy a városüzemeltető cég a január során feltérképezett 228 útszakaszon – nem 228 helyszínen! – új technológiával, a korábban használatos hidegaszfaltos útjavítás helyett, betonnal végzik el az útburkolati kátyúk javítását. A tervezett beavatkozások hangsúlyozottan átmeneti megoldásként szolgálnak addig, amíg az időjárás nem teszi lehetővé a melegaszfaltos javításokat.

A beton elvileg használható kátyúk javítására, de mivel nem ez a legjobb vagy legtartósabb megoldás a közúti burkolatoknál, a gyakorlatban az útkezelők – kevés kivételtől eltekintve – szinte soha nem használnak betont kátyúzásra. 

Miért?

Először is a betonnak, mint anyagnak a viselkedése más, mint az aszfalté. A beton merev, az aszfalt rugalmas. A két anyag találkozásánál könnyen új repedések keletkeznek. Másik hátránya, hogy sokkal hosszabb a kötési ideje, de a híradások alapján a helyi közútkezelő számol ezzel, hiszen a beton akár 5-6 napig is köthet, ezalatt az érintett útszakaszokat le kell zárni. A beton ezen kívül rendkívül fagyérzékeny - főleg a kötési fázisban - ezért a téli fagy–olvadás ciklusokban könnyebben repedezik, ha nem megfelelően készítik. Végül, de nem utolsósorban sokkal nehezebb javítani, bontása és újraépítése bonyolultabb.

Éppen ezért elsősorban a betont útépítés során betonburkolatú utaknál (autópályák bizonyos szakaszai, ipari területek) használják, ilyenkor speciális, gyorsan kötő betont alkalmaznak, vagy ideiglenes javításként, ha nincs más anyag, de ez ritka és nem ajánlott.

Útburkolatjavításnál éppen ezért bevett megoldás a melegaszfalt, ami tartós, de csak melegebb időben és aszfaltkeverő üzem működése mellett használható, jellemzően 7 fokos napi átlaghőmérséklet idején. A téli időszakot követő kátyúzások leggyakrabban alkalmazott megoldása éppen ezért a hidegaszfalt, ami gyorsan, egyszerűen kezelhető, ugyan kevésbé tartós, de a nagyobb beavatkozások időpontjáig kiváló átmeneti megoldást nyújt. 

Így nem teljesen egyértelmű, hogy miért alkalmaz a közútkezelő most éppen betont a kátyúk ideiglenes kezelésére, hiszen azt éppúgy fel kell törni a hatékonyabb beavatkozás érdekében, mint a hidegaszfaltot, ugyanakkor a hidegaszfalt lényegesen olcsóbb és gyorsabb megoldást jelent a várhatóan március-áprilisi melegaszfaltozásig, ráadásul aprítást és tisztítást követően újrahasznosítható alapanyag lehet a felújításoknak.

A kátyúk kezelése köztudottan szélmalomharc, hiszen az eltérő korokban többféle anyagból készített utak burkolatának viselkedése – a csapadékvíz-elvezetés hiányosságait is figyelembe véve - teljes mértékben kiszámíthatatlan. A közvélekedés szerint egy kátyú megszűntetésével akár további négy keletkezhet, így a munkának igazából sosem lehet a végére érni. A biztos megoldás a teljes vagy legalább félsávos útburkolatcsere, ami azonban minden település számára óriási anyagi kihívást jelent, ráadásul ez az a része az önkormányzati feladatoknak, amelyre érdemben semmilyen külső, sem uniós, sem állami forrás nem vehető igénybe. Ez alól egyedül a Magyar Falu Programban részt vevő települések jelentenek kivételt, amelyben a közelmúlt számos Pápa környéki település is jelentősen javítani tudta az általa kezelt belterületi utak minőségét.

(Bevezető kép: Internet)