A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) árverési oldalán jelen állapot szerint összesen 29,5 millió Ft adó- és köztartozás miatt árverezésre bocsátották a Haas und Sohn Kft. egykori Béke téri gyárépület-komplexumát, a volt Elekthermax I. telepét, azaz a korábbi Magyar Királyi Dohánygyár épületegyüttesét.

Az ingatlan legutóbb 2024 április elejétől került a pápai közvélemény érdeklődésének középpontjába, amikor egy titokzatos tábla jelent meg a gyár egyik főépületének külső falán, amely szerint az épületegyüttesben hamarosan egy több kontinensen gyáregységgel rendelkező, akkumulátorgyártással foglalkozó kínai befektető lítium-ion akkumulátorokhoz szükséges elemek gyártását fogja elkezdeni, azaz akkumulátorgyárat fog üzemeltetni.

A hír azonnal bejárta a helyi sajtót – kiemelten az InfoPápa-csoporthoz tartozó felületeket – és óriási felháborodást váltott ki a pápai közvéleményben.

Miután ez „teljesen véletlenül” a 2024-es önkormányzati választási kampány idejére esett, a hírre azonnal rácsatlakozott Grőber Attila, az akkori ellenzék polgármester-jelöltje is, aki nyilatkozatában a kínai akkumulátorgyártással kapcsolatos tevékenységet kilátásba helyező táblával Áldozó Tamás polgármester egy korábbi kijelentését  mosta össze, amelyben a városvezető évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy tárgyalásokat folytatnak a város jövőjét meghatározó kínai befektetésekről. (Megjegyzés: ilyen jellegű tárgyalások valóban voltak turisztikai és ingatlanfejlesztési témákban a Pápai Húsgyárat is megmentő Chi-Fu-csoporttal.)

Áldozó Tamás polgármester kezdettől fogva provokációnak, hamis információnak nevezte a hírt. Állítását azzal az érveléssel is alátámasztotta, amely szerint valószínűtlen, hogy míg a tulajdonos azt mondja, hogy előleget fizetett a kínai befektető az ingatlan megvételére, addig ő továbbra is több platformon hirdeti az ingatlant. Ráadásul az önkormányzat saját projektcéljai megvalósítása érdekében már 2019-ben határozott arról, hogy a Béke téren semmilyen ipari tevékenység ne történhessen, ezért olyan településfejlesztési besorolást adott a területnek, ami az akkori önkormányzati fejlesztési céloknak (kulturális intézményfejlesztés, orvosi rendelő kialakítása, lakóingatlanok kialakítása) felelt meg és az ipari-termelési hasznosítást teljes mértékben kizárta. Ez alapján a tulajdonos semmilyen ipari-termelő kapacitás kialakítására nem kaphatott volna működési engedélyt az illetékes hatóságoktól.

Mint ismeretes az önkormányzati projekt-tervek azért sem tudtak megvalósulni, mert a terület olaj- és nehézfémszennyezettsége a korábbi termelési tevékenységből adódóan a megengedett határérték többszöröse felett volt, így a kulturális intézményfejlesztéshez, orvosi rendelő kialakításához, lakóingatlanok kialakításához törvényileg előírt engedélyezési eljáráson a tervek nem kaphatták volna meg a szükséges hozzájárulásokat. A szennyezést a 2012.03.23-án az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett tartós környezetkárosodás is igazolja. A terület környezetvédelmi rehabilitációjához elkészített szakértői tanulmány az ingatlan nagy részén teljes talajcserét és fertőtlenítést javasolt, amelynek költségét az akkori, 2015-ös becslések több mint 180 millió Ft-ra - mostani áron kb 1 milliárd Ft-ra - tették. Mindez együttesen járult hozzá ahhoz, hogy az önkormányzat korábbi vételi szándékától az ingatlan vonatkozásában 2015-ben végül elállt.

Az ingatlant később mintegy 100 millió Ft-ért megvásárló vállalkozás, a Camelot Holding Kft. képviselőik kijelentései ellenére sem akkor, sem később nem kérte a terület átminősítését - vélhetően hiába is tette volna - de miután nem sikerült az eredeti terveikhez, a lakóingatlanok kialakításához szükséges tetemes fejlesztési összeget előteremteni, megpróbálkoztak az ingatlan eladásával. Valószínűleg az ipari szennyezettség miatt sikertelenül. (E próbálkozások közé tartozott egyébiránt az önkormányzatnak háromszoros vételáron felajánlott adásvétel is. Az ingatlan egyébként a mai napig megtalálható ingatlanközvetítő oldalakon 400 millió Ft-os adásvételi irányárért.)

Miután a helyi rendelet alapján minden ingatlannal rendelkező vállalkozásnak építményadót kell fizetnie, a Béke téri ingatlanegyüttes évi 18-20 millió forint építményadójába került a tulajdonos vállalkozásnak, amelynek számot tevő bevétele az ingatlanból akkor sem és vélhetően azóta sem származott, így nem csoda, hogy az egykor szebb időket látott gyárépület most árverezésre került a nyilvántartási lap szerint több mint 27 millió Ft önkormányzat felé teljesítendő köztartozás, adótartozás miatt.

Kínai vagy bármilyen más befektetőről, akkumulátorgyárról vagy bármilyen ingatlanfejlesztési projektről 2024. június 9., azaz a tavalyi önkormányzati választás óta nem lehetett hallani.

Akkor mi történt 2024 áprilisában?

Most már biztosra mondhatjuk, hogy nem történt más, mint egy jól kitervelt, aprólékosan felépített és széles körben elterjesztett átverésnek, a kampányt megalapozó politikai provokációnak lehettek a pápaiak a szemtanúi, amelynek „ötletgazdája” a Camelot Holdig Kft tulajdonosi köre, közreműködője a város mostani polgármestere és annak azóta is kedvenc médiája.

Az „ötlet” miértjére a céginformációs adatbázis ad kielégítő választ: 2023. október 24-én Pápa város önkormányzati adóhatósága – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – jelentős adóhátralék miatt kezdeményezte a vállalkozás ellen a végrehajtás elrendelését, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes veszprémi osztálya 2024. január 25-én el is rendelt, február 7-én pedig el is indított. Nem csoda hát, hogy a Grőber Attilát ilyen módon is segítő vállalkozói kör enyhén szólva is felszívta magát az önkormányzat akkori vezetésére.

Ha visszaemlékszünk, nem is ez volt az első ilyen összehangolt „akció”, hiszen már 2019-ben az ún. szennyvíziszap-botrány is erre a mintára épült fel: az önkormányzati hatáskörön teljes mértékben kívül eső ügyben hergelte fel az akkori összefogott ellenzék polgármesterjelöltje – történetesen szintén Grőber Attila – a választókat a városvezetés ellen, holott kormányhivatali hatáskörben születtek meg a szükséges döntések és engedélyek a szennyvíziszap felhasználására vonatkozóan, amelyekhez semmilyen önkormányzati közreműködésre vagy állásfoglalásra nem tartottak igényt.

A két „akció” közös jellemzője, hogy amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan le is csengtek. A szennyvíziszap 2019 októbere után teljesen megszűnt téma lenni, és ki emlegetné egyébként ma már a kínai akkumulátorgyárat. 

Valószínűleg sohasem ismerhetjük meg a Béke téri ügy igazi és teljes hátterét, mindenesetre a dolgok egyszerű ok-okozati viszonyát tekintve itt is minden bizonnyal feltételezhetjük, hogy egészen konkrét ok áll a háttérben: az eset lényeget tekintve ez pedig most sem lehet más, mint a pénz. Lehetett az konkrét adás-vételi ígéret, vagy egész egyszerűen egy ígéret az adóhátralék elengedtetésére és az eljárás megszűntetésére vonatkozóan is.

A cégtulajdonosok minden esetre egészen aktívan végig vitték a tavalyi kampányt: még május végén is szívhez szóló kommünikét adtak ki a projekttel és Pápa „rettenetes” munkaerőpiaci és gazdasági helyzetével kapcsolatban, és egy frissen létrehozott Facebook-profilon keresztül küldtek (azóta természetesen eltüntetett) fenyegető üzeneteket az akkori városvezetésnek. 
Majd június 9-t követően nagy csend lett.

Az ígéret pedig minden bizonnyal csak ígéret maradt, hiszen most a NAV árverezi az ingatlant, mindezt azután, hogy a 9 évvel ezelőtti adásvételtől számítva a tulajdonosok hozzávetőleg 120-140 millió Ft építményadót már kénytelenek voltak megfizetni a városnak.

Egyben viszont biztosak lehetünk: ettől biztosan nem boldogok. Sőt.

(Bevezető kép: ingatlan.com)