Így épül fel a Tisza Facebook‑világa

A Tisza körül az elmúlt több mint 2 évben egy többlépcsős, tematikus Facebookökoszisztéma épült ki: először ártalmatlan, közérdeklődésű oldalakkal, majd ezek fokozatos átpolitizálásával, végül pedig csoportok és álprofilok hálózatával, amelyek az algoritmust pörgetve nagy elérésű politikai tartalomgyárat hoztak létre. A jelenség több elemző szerint is része annak a szélesebb trendnek, amelyben a helyi és tematikus Facebookközösségek politikai csatatérré váltak. 

Hogyan épül fel a Tisza Facebookvilága?

A magyar online nyilvánosságban az elmúlt évek egyik legfeltűnőbb jelensége a Tisza Párt köré szerveződő Facebookhálózat kialakulása és rendkívül gyors megerősödése. Bár a párt hivatalos kommunikációja is aktív, a valódi áttörést nem ez, hanem a tematikus oldalakból, helyi és országos Facebook-csoportokból és álprofilokból álló ökoszisztéma hozta el.

1. Fázis: Ártalmatlan tematikus oldalak létrehozása

A hálózat első rétege olyan Facebookoldalakból áll, amelyek nem politikai témákkal indultak: konyhaművészet, szabadidő, személyiségfejlesztés, életmód, egészség, helyi érdekességek. Ezek az oldalak gyorsan gyűjtöttek követőket, mert nem váltottak ki politikai ellenérzést, és organikusan terjedtek. A Kreatív Online elemzése szerint országszerte megfigyelhető, hogy a civilnek tűnő közösségek később politikai tartalmak terjesztésének terepévé váltak. 

2. Fázis: A tartalom lassú átpolitizálása

Miután az oldalak stabil követőbázist építettek, megjelentek a közéleti posztok, majd egyre több először semleges hír, később a Tisza és Magyar Péter melletti tartalmak, végül a Fideszt és a jobboldalt kritizáló posztok. A folyamat lényege: a közönség nem érzi hirtelen váltásnak, mert a politikai tartalom fokozatosan, „baráti” környezetben jelenik meg.

3. Fázis: Helyi Facebookcsoportok bekapcsolása

A helyi és országos csoportok a magyar Facebook egyik legerősebb infrastruktúráját jelentik. Sok településen több tízezres tagságú csoportok működnek, eredetileg civil információcserére. Ezek a csoportok aztán fokozatosan országos politikai csatatérré váltak, és a Tiszatartalmak sok helyen „spontán” módon kezdtek terjedni. A mechanizmus: egyszerű csoporttagokként jelennek meg a posztolók, akik politikai tartalmakat osztanak meg. A csoport algoritmusa ezeket előre sorolja, mert sok reakciót kapnak, így a tartalom gyorsan eléri a teljes helyi közösséget.

4. Fázis: Álprofilok és aktivitásgenerálás

A hálózat hatékonyságát növeli a nagyszámú álprofil, amelyek lájkolják és kommentelik a posztokat, vitákat generálnak, továbbosztják a tartalmakat, ezzel „felpörgetik” a Facebook algoritmusát. A jelenség nem egyedi: a magyar politikai térben több szereplő is használ hasonló technikákat, de a Tiszahálózat gyors növekedése különösen látványos volt.

5. Fázis: A politikai tartalomgyár kiteljesedése

A tematikus oldalak, helyi csoportok és álprofilok együtt óriási organikus elérést biztosítanak. Ez a modell különösen hatékony, mert nem igényel nagy hirdetési költséget (a Telex factcheckje szerint a Tisza nem is költött kiugróan sokat hirdetésekre),  a tartalom „civilnek” tűnik, a felhasználók könnyebben fogadják el, a politikai üzenetek gyorsan és ellenőrizetlenül terjednek.

Miért működik ilyen jól ez a modell?

1. A Facebook algoritmusa közismerten a közösségi aktivitást jutalmazza. Ha sok a komment, vita, reakció, a poszt előre kerül. 
2. A tematikus oldalak nem politikai identitás alapján gyűjtik a követőket.  Így szélesebb közönség érhető el.
3. A helyi csoportokban a felhasználók jobban bíznak egymásban. A „szomszéd” posztja hitelesebbnek tűnik, mint egy párt hirdetése.
4. Az álprofilok mesterségesen növelik a láthatóságot. Ez a technika a politikai kommunikáció egyik legfontosabb eszközévé vált.

N.B.D.