Milyen az ideális euró–forint árfolyam?

A forint időről időre erősödik, majd gyengül, a lakosság pedig gyakran teszi fel a kérdést: milyen árfolyam lenne igazán jó Magyarországnak? A közgazdászok többsége szerint nincs egyetlen „szent grál” érték, de van egy olyan tartomány, amely egyszerre fékezi az inflációt és nem teszi tönkre az exportot: ez a sáv 380 és 400 forint között húzódhat. Az euró-forint árfolyam tehát nem egy szám, hanem egy kényes egyensúlyi tartomány.

A forint árfolyama különböző szereplőkre különböző hatással van. A lakosság és az importőrök az erős forintnak örülnek, mert olcsóbbá válik az import – így lassul az infláció.

Az exportőrök viszont a gyengébb forintból profitálnak, hiszen ugyanannyi euróbevételért több forintot kapnak.

A gazdaság egésze akkor jár jól, ha a két érdek között sikerül megtalálni a középutat.

A szakértők szerint a túl erős forint hosszabb távon visszafoghatja a növekedést, mert rontja a hazai exportőrök versenyképességét. Ráadásul a jelenlegi erős szinteket sokszor a magas magyar kamatok tartják fenn, nem pedig a gazdaság valódi teljesítménye.

Az elmúlt időszakban a forint 355–360 Ft/EUR környékére is erősödött, ami négyéves csúcsot jelentett. A gazdasági elemzők azonban úgy látják: ez a szint túlértékelt, és nem tükrözi a fundamentumokat.

A magas reálkamatok mesterségesen erősítik a forintot, miközben a gazdaság szerkezete és teljesítménye inkább a 388–400-as tartományt indokolná. Több intézet szerint a forint a következő években vissza is térhet ebbe a sávba.

A GKI és más elemzők úgy vélik: a 380–400 közötti árfolyam az, ahol az infláció még kordában tartható, de az export sem szenved jelentős veszteséget. Ez a tartomány nem igényel extrém magas kamatkörnyezetet, és jobban illeszkedik a magyar gazdaság hosszú távú teljesítményéhez.