Tovább nő a politikai feszültség az NKA pályázatok körül Pápán
A pápai közéletben az elmúlt napokban komoly hullámokat vetett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) országos finanszírozási botránya, a meghívásos, úgynevezett „790-es” kódszámú pályázatok ügye.
Mint ismeretes, az NKA vezetése a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma alprogram keretében az elmúlt hónapokban meghívásos pályázati formában 17 milliárd Ft támogatást osztott szét civil szervezetek és magánemberek között. Ebből a pályázati programból részesült támogatásban a Pápai Közösségi Hagyományőrző Egyesület és Unger Tamás, helyi önkormányzati képviselő, volt alpolgármester pályázata is.
A helyi vita középpontjában az áll, hogy miközben az önkormányzati intézmények az elmúlt három évben sorra elutasított támogatási kérelmekkel szembesültek, addig a helyi pályázók jelentős összegekhez jutottak az NKA kiemelt pályázatán.
A helyzetet Grőber Attila polgármester sajtótájékoztatója élezte ki, amelyben a városvezető átláthatóságot és elszámolást sürgetett. A megszólítottak válasza azonban nem csupán szakmai, hanem politikai dimenziót is adott az ügynek.
A polgármester álláspontja szerint a város kulturális intézményei mintegy húszmillió forintnyi támogatástól estek el olyan rendezvények kapcsán, mint a Pápai Játékfesztivál.
Nem egyértelmű, hogy milyen összefüggést lát Grőber Attila a város sikertelen és a két pályázó sikeres pályázati tevékenysége között, mindenesetre a polgármester „elvárja” a pályázóktól a pályázatok bemutatását, a meghívás körülményeinek tisztázását, a források folyósításának és elszámolásának időpontját, valamint a felhasználást igazoló bizonylatok nyilvánosságra hozatalát. A polgármester szerint mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása átlátható legyen. Azt is jelezte, hogy amennyiben nem érkeznek kielégítő válaszok, a támogatásokat „rejtett, burkolt párttámogatásnak” fogja tekinteni.
Mind az Egyesület közleményében, mind Unger Tamás Facebook-posztjában a május 4-én a városvezetés szócsöve, az InfoPápa szokásosan egyoldalú sugalmazású írására válaszul részletesen már ismertette pályázatának célját és eddigi megvalósítását: az Egyesület tervezett hat programjából ötöt már megvalósított Pápán (Zséda-koncert, néptáncest, operettgála, Csík Zenekar és Bikini zenekar koncertje), Unger Tamás tervezett hat rendezvényéből hármat már megtartottak, három további program szervezés alatt van és a közeljövőben tartják meg. Mindkét pályázó a fennmaradó programok határidejének és ezzel együtt az elszámolási határidő módosítását kérte a pályázatkezelőtől.
A május 5-i polgármesteri nyilatkozatot követően a Pápai Közösségi Hagyományőrző Egyesület és Unger Tamás közös nyilatkozatban utasította vissza a polgármester állításait „alaptalan politikai támadásnak” minősítve azokat és hangsúlyozták: hasonlatosan az országos közhangulathoz az Egyesület, ill. a Fidesz helyi képviselői elleni hergelésnek, provokációnak tekintik az elhangzottakat.
Szerintük a polgármesteri felvetések többségére a május 4-i nyilatkozatok választ adtak, a pályázati anyagok pedig belső dokumentumnak minősülnek, amelyekkel kizárólag az NKA felé tartoznak elszámolással. Azt is kiemelték, hogy programjaikon eddig mintegy háromezer fő vett részt térítésmentesen vagy kedvezményesen, és a támogatásokból a városi intézmények – például a Jókai Mór Művelődési Központ – is jelentős bevételhez jutottak, egyúttal jelezték: a politikai támadást követően akár a pályázatok lezárását és több mint tízmillió forint visszautalását is mérlegelik, bár ezt a pápaiak érdekeivel ellentétesnek tartanák.
Hozzátették: számukra teljes mértékben érhetetlen, hogy Pápa város polgármestere miért nem inkább a köszönetét fejezi ki a programok megvalósításáért, miért szerette volna a pápaiakat ezektől a programoktól megfosztani, és miért kellett volna egy számukra külső kapcsolatrendszerük segítségével megnyitott kedvező lehetőséget kihasználatlanul hagyni, ha azzal a pápaiak javát szolgálhatták.
A vita tehát túlmutat a pályázati technikákon és a kulturális programok finanszírozásán és erős politikai felhanggal bír. A kérdés valójában az: miért érzi felhatalmazva magát egy polgármester arra, hogy betekintést követeljen egy civil szervezet és egy magánszemély önálló pályázati tevékenységébe, működésébe, főleg abban az esetben, ha a pályázati tevékenység a település programkínálatát színesíti és a helyiek kulturált szórakozását szolgálja? Miért nem ezeknek a programoknak a támogatása áll a polgármester érdekében?
Grőber Attila magatartásában minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy vezetése alatt a város jelentős kulturális pályázati eredményt nem tudott felmutatni, sőt a város költségvetési helyzete miatt időközben a kulturális rendezvények fizetőssé tétele is szükségessé vált.
N.B.D.