Egy korszak végleges lezárásáról...
Forrás:
Egy korszak végleges lezárásáról...
Az üzleti beszámolók célja általában a mérleg, az eredmény és eszközök stb. áttekintése, értelmezése. Meggyőződhettünk róla, hogy a szakmailag egyébként kiváló összeállítók most is legjobb tudásuk szerint végezték a munkájukat.
Nem is ez volt a mai napirend legfontosabb tanulsága.
Sokkal inkább az a köszönet kell, hogy a figyelem középpontjában álljon, amellyel a mindhárom korábbi cégben, a Pápai Platánban, a Városfejlesztési Társaságban és a Sport Nkft-ben dolgozóknak tartozunk áldozatos munkavégzésükért. Mindenkinek, de különösen azoknak, akik már az ősz végével tudták, hogy nem lesz lehetőségük a folytatásra, mégis lelkiismeretesen végig csinálták az egész elmúlt évet. A múltkor elhangzott - szerintem kissé cinikus - megjegyzés ellenére tudvalevőleg sokuknál ez egyáltalán nem önkéntes elhatározás volt; magam is legalább 2 olyan embert ismerek, akik nem jó szántukból távoztak e kötelékekből. Ugyanakkor lássuk be: ez érezhetően kitűnő alkalom volt a tisztogatásra, a politikai alapon is végrehajtott elbocsátásokra, munkaviszony-megszüntetésekre és a káder-klientúra építésére, amelyből párszemközt nem is nagyon csináltak titkot.
Az, hogy ezek nem szakmai döntések voltak, igazából kezdettől fogva ismert volt: a cél a minél nagyobb anyagi megtakarítás elérése volt, ami sikerült – igaz, hogy a valamilyen formában távozott 26 ember bérén keresztül, de sikerült. (Megjegyzés: A politikai alapon végrehajtott elbocsátások relativizálása nem ment fel senkit semmilyen felelősség alól.)
Mindezért a cég munkatársai a legkevésbé tehetők felelőssé – kizárólag azok a döntéshozók, akik elhitték és velük is elhitették, hogy ez így, ebben a formában működni fog és kézi vezérléssel vezényelték le ezeknek a cégeknek az átalakítását.
Már csak annyi maradt hátra, hogy azt a bölcsességet, ismeret- és tapasztalathalmazt kívánjuk az új cégnek, ami megment bennünket a hó- és síkossághelyzet, a karácsonyi, egyúttal valentin-napi díszkivilágítás és dekoráció kezelésében mutatott ügyetlenkedésektől, vagy megspórolja nekünk a mai napig az útszélen hengergőző karácsonyfák és mementóként a Fő téren árválkodó városi karácsonyfa csonkjának látványát.
