Az elemzés első részében leszögeztük: miután a polgármester „második polgármesteri választási fordulóként” jellemezte az időközi választást és eredményesen riogatott „a visszatérő múlttal”, sikerült a tavaly júniusi választás mintájára az óbaloldali szavazók mellett az újbaloldali – a tavalyihoz képest is megnövekedett számú - tiszás és az időközben elfordult vagy passzívvá vált jobb oldali szavazókat is mozgósítania. 

Az eredmények ez alapján valóban a tavaly júniusi választással együtt értelmezhetők és nagy mértékben köszönhetők az akkor még kisebb, mostanra azonban egyre transzparensebb tiszás támogatásnak. (Kerti Györgyi , Süle Zsolt és más egykori óbaloldali szereplők is több alkalommal hangot adtak ilyen irányú támogatásuknak és szimpátiájuknak.) Lényeges különbség, hogy most a Mi Hazánk nem harmadik szereplőként, hanem – az elmúlt hónapok tapasztalatait is megerősítve – a tényleges baloldali összefogás aktív szereplőjeként vett részt a baloldali kampánytevékenységekben és ezzel végleg a helyi baloldali tömörülés részeként értelmezendő.

A két választás eredményének együttes elemzése már egyfajta alapot teremt az országos politikai közhangulat helyi viszonyainak átfogóbb értelmezésére is. Miután a 3. sz. egyéni választókörzet mindig is a legbalosabb körzetnek számított a városban, ahol Grőber Attila polgármester támogatottsága az elmúlt 6 évben folyamatosan növekedett, egy az egyben nem lenne indokolt a végeredményt - most még - az egész városra levetíteni. Ezért azt jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a Fidesz-KDNP további szavazókat vesztett tavaly június óta, és egy óvatos becslés alapján a választókörzet 25%-os eredményét alapul véve mostanra mindössze 33-35%-os átlagos támogatottsággal rendelkezhet a városban. Ez a tavaly júniusi 6100-hoz (45%) képest 4700 körüli szavazót jelent, ami bőven alul múl minden korábbi támogatottságot. Ezzel szemben a bizonytalanok 20%-nyi országos átlagát alapul véve mintegy 45-47%-nyi ó- és újbaloldali, valamint preferenciát váltott szavazóval számolhatunk, azaz a helyi politikai preferencia minden jel szerint átfordult a jobb oldal támogatásának irányából a baloldali szimpátia irányába.

Igaz ez azzal a kiegészítéssel is, hogy a jelölteknek lényegében semmi köze nem volt az eredményhez, hiszen egy köztiszteletben álló iskolaigazgató állt egy kétes és gyanús pénzügyi múlttal rendelkező jelölttel szemben, aminek láthatóan semmilyen érdemi befolyása nem volt a választók magatartására. Sőt! Kerti Györgyi esetében a meglehetősen balul elsült országos médiakampány inkább az áldozati szerepet erősítette a választókban és a komoly felhatalmazással rendelkező polgármesteri háttértámogatás mellett beleillett a kormánypártokkal szemben kialakult országos politikai ellenérzés mintájába.

A helyi viszonyok mellett az eredmények alakulásában tehát jelentős szerepet játszott az országos politikai hangulat is, e kettő közös hatása pedig kellően erősítette egymást és a választói meggyőződést.

Az elemzés következő részében az ezt a preferencia-váltást előidéző folyamatokat vesszük górcső alá.