A Pápai Polgári Estek januári rendezvényének Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő-jelölt volt a vendége. A fórumon többek között számos, az egészségügyet érintő kérdés is szóba került, amelyek bemutatására és áttekintésére most egy cikksorozatban vállalkozunk államtitkár úr segítségével.

Az első ilyen fontos és sokat vitatott állítás, amely szerint Magyarországon rendkívül hosszúak a várólisták az egészségügyben. 

Fontos leszögezni, hogy szakmai értelemben várólistákról olyan műtétek esetében beszélhetünk, ahol 60 napnál hosszabb a várakozási idő. Járóbeteg-ellátásban előjegyzési vagy várakozási időről beszélhetünk.

A kormány 2010 óta több mint 70 milliárd forintot fordított a várólisták csökkentésére.

Magyarország – számos más országot megelőzve – rendelkezik egy online, valós idejű várólista-regiszterrel, amely biztosítja az adatok elérhetőségét és az ellátás szervezésének optimalizálását. Azért lehet várólistáról beszélni, mert vannak központilag vezetett digitális várólisták, amelyek ebben a formában 2010 előtt nem léteztek. A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a 2012-es közel 80 ezer várakozó, mostanra, nagyságrendileg 20 ezres főre csökkent.

További intézkedéseket vezettek be a betegtájékoztatás megerősítésére érdekében: amennyiben a beteg a legrövidebb időn belül nem részesíthető ellátásban, a beteget tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy hol veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást rövidebb várakozási idővel.  Egyben a beteg jóváhagyásával, a beteg nevében el kell járni a várólisták közötti áthelyezés érdekében. Az intézkedésről a beteg jóváhagyását, a tájékoztatást, a szervezés elvégzését dokumentálni kell.

Ha az a műtét nem kizárólag a területileg illetékes kórházban végezhető el, a páciens kérheti áthelyezését oda, ahol hamarabb sorra kerül. Mindezidáig több mint 4000 beteg élt ezzel a lehetőséggel.

Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának és a Kormány által biztosított többletforrásoknak köszönhetően összesen jelenleg 3 ellátás (térdprotézis, a csípőprotézis, valamint a kiterjesztett gerincstabilizáló műtétek) esetén van 60 nap felett az országos átlagos tényleges várakozási idő, míg a koronavírus-járvány utáni időszakban még 26 féle műtét esetében volt 60 nap felett a várakozási idő. 

Ezek az adatok hétről-hétre dinamikusan változnak, valamint a vármegyékre vonatkoztatott adatok eltérő képet mutathatnak. Egyes helyi kiugró esetek előfordulhatnak olyan várólistáknál is, amelyek egyébként jó várakozási időkkel rendelkeznek (pl. szürkehályog). Ezek az esetek jellemzően akkor fordulnak elő, ha a beteg ragaszkodik egy bizonyos orvoshoz. Az OECD jelentések nemzetközi szinten is kedvező képet mutatnak. A szervezet honlapján közzétett adatok alapján a szürkehályog műtét átlagos várakozási ideje vonatkozásában hazánk az élmezőnyben szerepel, Magyarországot csak két ország előzi meg, Litvánia és Lengyelország. A csípő- és a térdprotézis átlagos várakozási ideje vonatkozásában pedig a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország.

A járóbetegellátásban nem várólistákról, hanem előjegyzési listáról beszélhetünk. A 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszer (a továbbiakban: JIR) is jelentős változást hozott a járóbeteg-ellátásban, lehetővé téve, hogy az ellátásra váró betegek gyorsabban szakorvoshoz kerüljenek. 

A JIR kialakításának közvetlen hatása, hogy a betegirányítás szervezettebbé válik, jelentősen csökken a betegek egészségügyben eltöltött ideje, sokkal jobban tervezhető, hogy mikorra érkezzünk, körülbelül mennyi időt töltünk egy vizsgálaton. Ezáltal pedig az intézmények terhelése is egyenletesebbé és tervezhetőbbé válik. A fejlesztés keretében kialakult egy új behívó rendszer, valamint a betegelégedettséget mérő visszajelzési panel is létrejött. 

2024. július 1-től az állampolgároknak lehetőségünk van a telefonos időpontfoglaláson túl a saját Egészség Ablak applikációjukkal online is időpontot foglalniuk. 

Az az ellenzéki állítás, hogy ezzel párhuzamosan a telefonos vagy személyes időpontfoglalás megszűnik, álhír! A valóság és a kormányzati szándék ezzel éppen ellentétes: idősebb, okos eszközzel nem rendelkező honfitársaink miatt kötelező fenntartani ezeket az időpontfoglalási lehetőségeket.

A foglalt időpontok hozzárendelhetők a telefon beépített naptárjához, így a felhasználó könnyebben tervezheti mindennapjait, valamint személyre szabhatja a figyelmeztetéseket is. A fentieken túl, továbbra is lehet telefonon időpontot kérni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által működtetett call-centeren keresztül a 1812-es hívószámon is. 

A várakozási idők csökkentése érdekében 2025 márciusától szabaddá vált a szakrendelő választás. Már nem csak a lakóhely szerinti, hanem az ország bármely szakrendelőjébe lehet időpontot foglalni, ahol a beteg hamarabb sorra kerülhet. A legfrisseb mérések alapján az intézkedések hatására, kb.: 10% -kal csökkentek országosan a várakozási idők.

Cikksorozatunk következő részében a különböző műtétekkel, vizsgálatokkal és az egészségügyben dolgozó munkavállalókkal foglalkozunk.