Egészségügyi kisokos cikksorozatunk következő részében a különböző műtéti beavatkozásokkal, CT- és MR-vizsgálatokkal és az egészségügyben dolgozók létszámával foglalkozunk.

Műtéti beavatkozások

Egy közkeletű, de teljesen téves elképzelés szerint a túlsúlyos betegek nem kaphatnak térd és csípőprotézist. Ezt az állítást egy „független” ortopéd orvosra (dr. Hegedűs Zsolt) hivatkozva kapta fel a baloldali média, akiről közben kiderült: egy éve a Tisza párt egészségügyi szakértőjeként dolgozik. 

Az állítással szöges ellentétben szó sincs arról, hogy a túlsúlyos, vagy fogyatékossággal élő betegeket kizárnák az ellátásból, vagy ezeket a betegeket tilos várólistára tenni. 

Az eljárásrend éppen azt a célt szolgálja, hogy a műtét kivitelezésére valamilyen okból esetleg átmenetileg nem alkalmas, de az ellátására jogosan igényt tartó betegek minden esetben felkerüljenek a várólistára, és az „ideiglenes” akadály megszűnését követően, további hosszas várakoztatás nélkül mihamarabb ellátásban részesüljenek.

Bevett gyakorlat, hogy a szakma által kidolgozott irányelvekhez kapcsolódóan, a NEAK eljárásrendeket készít. Jelen esetben is ez történt, de a kiadott protokoll ennek megfelelően, nem a műthetőség kérdését szabályozza, hanem hogy hogyan mozgatható a beteg a várólistán. A protokoll tehát nem az orvosoknak szól, hanem az egészségügyi intézményeknek és a NEAK-nak, mint várólistákat ellenőrző hatóságnak.

A műthetőségről az illetékes szakmai tagozatok által készített és 2024 májusában kiadott szakmai irányelv rendelkezik, melynek kapcsán tömeges betegpanasz nem érkezett, illetve a szakmai szervezetek részéről sem fogalmazódott meg kritika.

Természetesen minden egyes beteget egyénileg vizsgálnak, és a műtét elvégzéséről vagy halasztásáról mindig az orvos dönt. A szabályozás alapelvei pontosan azokat a betegeket védik, akiknél egészségkárosodást is okozhatna az adott műtét elvégzése. A részletes szabályok azt is meghatározzák, hogy az ideiglenes akadályozó szakmai kritérium megszűnését követően a lehető legkorábban el kell végezni a műtétet, vagyis ilyen esetekben már nem kell a betegnek újbóli várakozási idővel számolni.

CT-MR-vizsgálatok

Egy másik közkeletű híresztelés szerint túl sokat kell várni a CT-MR vizsgálatokra.

A CT/MR beszerzési programban a beszerzésre fordított összeg a 2023-2025 időszak tekintetében 25,618 milliárd forint volt. Az egyéb radiológiai eszközök beszerzéséről pl.: UH, digitális RTG, mammográf stb. is döntött a kormány. Így a teljes összeg megközelítőleg 40 milliárd forint.

Fontos kiemelni, hogy hazánk a képalkotó diagnosztikai ellátások várakozási idejével összefüggésben európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el. A Kormány célja, hogy a várakozási idők tekintetében az élmezőnybe kerüljünk, ezért ennek érdekében két lépcsős akciótervet hajt végre az egészségügyi szakmai ágazati irányítás. 

Első lépésben azonnal 7,5 milliárd forint többletforrást biztosítanak a képalkotó vizsgálatok elvégzésére. Ebből a forrásból az intézményeknek lehetőségük lesz a humánerőforrás-kapacitás megerősítésére, megnövelhetik a napi rendelési időket. Szélesebb körben teszik lehetővé a távleletezést – ennek informatikai feltételeit rövid időn belül megteremtik - ezáltal pedig felgyorsítják az elvégzett vizsgálatok leletezési idejét is.

A várakozási idő csökkentését szolgálja az is, hogy az ágazat előírta az önkormányzati fenntartású szakrendelőknek, hogy csatlakozzanak a Járóbeteg Irányítási Rendszerhez (JIR). Ezzel a várakozási idő csökkentésén túl a betegek transzparens módon látják, hogy az adott ellátás hol érhető el kevesebb várakozási idő mellett.

Második lépésben az ágazat összesen 25,6 milliárd forint keretösszegből ütemezetten megvalósítja a CT és MR berendezések eszközparkjának megújítását, valamint a magánszolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kiváltását. Cél, hogy a radiológiai diagnosztikához korszerű állami tulajdonú eszközpark álljon rendelkezésre a magasabb színvonalon történő betegellátás biztosítása érdekében. A fejlesztés keretén belül a 30 db CT, valamint 11 MR berendezés kerül megvásárlásra, valamint 4 db MR készülék felújítása, úgynevezett upgradeje fog megvalósulni. Az eszközcserék zökkenőmentes lebonyolításához, az ellátás folyamatos biztosítása érdekében, valamint bármely egyéb meghibásodás esetén történő azonnal eszközbiztosításához konténerbe telepített 1 db mobil CT és 1 db mobil MR berendezés beszerzése valósult meg.

Munkaerő

A harmadik állítás alapján nincs elég orvos és szakdolgozó az egészségügyben. 

Miután megszűnt a hálapénz, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programja valósult meg az orvosbéremeléssel, ezzel együtt az ápolók bére is jelentősen nőtt. A Kormány számára kiemelten fontos az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése, ennek fontos lépesei a kétlépcsős szakdolgozói, illetve többéves orvosi béremelés is. Ezen intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a szakdolgozói, mind az orvosi pálya vonzó legyen a pályakezdők számára.

Az orvosi béremelés éves hatása 360 milliárd forint, a szakdolgozói béremelés éves hatása 240 milliárd forint. Az intézkedéseknek köszönhetően, míg 2010-ben egy kezdő orvos bruttó alapbére 129.500 forint volt, addig ez az összeg 2025-ben 687.000 forint. Jelenleg egy 40 éve dolgozó orvos alapbére már bruttó 2.380.000 forint felett, míg 2010-ben ez az összeg egy kicsivel volt több, mint bruttó 260.000 forint.

A megvalósult béremelési intézkedések hatására az egy főre jutó bruttó átlagkereset terén is jelentős emelkedés figyelhető meg. Az orvosok körében közel négyszeresére, a szakdolgozók esetében több mint háromszorosára nőtt az átlagkereset a bázisnak tekintett 2016-os évhez képest, 2010-hez képest pedig még ennél is nagyobb arányú az emelés.

2010 óta folyamatosan növekszik a Magyarországon dolgozó orvosok és szakdolgozók száma: míg 2010-ben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok és fogorvosok száma majdnem 9.000 fővel, a szakdolgozók száma pedig közel 20.000 fővel nőtt!

Mégis, sokszor úgy érezzük, hogy nincs elég orvos. Mindez azért van, mert ahogy centralizálódik és specializálódik a szakma, hiába van adott esetben több orvos, mint a rendszerváltás idején volt, vagy több orvos, mint  2010-ben, a túlzott specializáció miatt egy általános belgyógyász vagy egy általános kardiológus már nagyon ritka.

Ez nem csak nálunk probléma, az OECD-országok hasonló problémáról számolnak be. Hiába van több orvos a rendszerben, a specializáció miatt egyre szűkebb az a betegcsoport, akivel foglalkoznak, ellenben ennek előnyeként egyre magasabb színvonalú ellátást nyújtanak a szűkebb populációnak.

Az egészségügyi utánpótlás érdekében emelték az orvosi karok keretszámait az egyetemeken, ezen kívül többféle ösztöndíjat vezettek be. 

A fokozatos béremelés mellett a kormány célja az is, hogy tovább javuljanak az egészségügyi szakdolgozók, a szakképzésben résztvevő orvosok és szakorvosok lakhatási körülményei. Ezért hívták életre az „Egészségügyi szakellátók szállóinak fejlesztése” című projektet, melynek keretében országosan 13 kórház 15 helyszínén, több mint 30 ezer m2-en, összesen 1504, a mai kor követelményeinek megfelelő szálláshely kialakítására került sor, 13 milliárd forintértékben.

Cikksorozatunkat a megvalósított és tervezett egészségügyi fejlesztésekkel és az alapellátási ügyelet helyzetének bemutatásával folytatjuk.